politikai kultúra

Nem gazdaságilag értem, hanem morálisan.

Látom a szóvivőt hallom az illetékes urakat. ez a cinizmus csimborasszója. Számomra, aki a szocializmusban nevelkedett értelmiség szülők gyerekként , semmilyen módon nem értelmezhető és elfogadható ami itt morálisan folyik. Ezek a szóvivői illetve szakemberi megnyilatkozások nem felelnek meg a szocialista ember típus - ugye milyen rég hallottuk és leírva is milyen furcsa- sem a polgári értékeknek. A szavazatunkat pártállástól függetlenül úgy gondolom, nem a cinizmusra illetve hatalmi gőgre adtuk le. Gondoljanak bele mennyire így van, hiszen lassan újra reneszánszát éli a politikai humor.

Remélem nem az derül ki, hogy egy ellenzéki szavazó hőzöngése egy blogban, hanem az derül ki, hogy egy ember gondolatai aki nem érzi jól magát ebben a közegben. Igen rosszul érzem magam amikor tartás-nélküli emberek csinyovnyikként képviselik és kommunikálják a hatalmat a nyilvánosság felé. Kérdem, hogy ezek a szóvivő hölgyek és urak a civil életben politikából kikerülve a gazdasági életben mennyire lesznek hitelesek. Hitelességról van szó és nem egzisztenciális kérdésről, hiszen a politika már bőségesen megjutalmazta őket.

Természetesen saját magukkal közel sem ennyire kíméletlenek, illetve az erkölcsi ingerküszöbük is jóval alacsonyabbak.

Ma délelőtt Egerben tanui lehettünk annak, hogy lehet kultúráltan politizálni.

Schmitt Pál politikai sőt inkább erkölcsi ellehetetlenülése megállíthatatlan. erre példa, hogy tüntetők várták Egerben. Ahogy mondani szokták benne van a pakliban.

Az ünnepi közgyűlésen, a kormánypárthoz kötődő felszólalók öntömjénezése nagyon tetszett a köztársasági elnöknek. miért van az, hogy a hatalmon lévők szelektíven látnak és hallanak. Ez is megérne egy külön történetet, de most nem erről akarok írni.

Sokkal inkább az ellenzék hozzáállása ami nagyon tetszett és divatos szóval európai volt.

A volt szocialista polgármester dr Nagy Imre amikor szót kapott, akkor azzal kezdte, hogy a vendéget mindig tisztelet illeti, és nem személyeskedve a város és a megye helyzetével kapcsolatosan felmerülő problémákról beszélt, és szerinte ezek miatt nincs ok az ünneplésre.

Ösztönösen, vagy tudatosan az ellenzék megértette, hogy a mai látogatás most nem Schmitt Pál doktori címéről, nem egy karrierista szolgalelkű -még ha első szolga akkor is-emberről hanem Magyarország első emberének látogatásáról szólt.

Véleményem szerint a mai nap hőse nem a kimerészkedő köztársasági elnök volt, hanem Eger politikai elitje volt